„Semmiféle üzleti modellünk nem volt, én hittem benne, hogy ez nagy lesz, jó lesz, benn kell lenni. Nem probléma, hogy én tök hülye vagyok, megtanulom, és mire értelmezhető méretű lesz, addigra én már nagyon jól fogom tudni, és majd kitalálom hozzá a monetizálást, hogy hogyan csinálunk pénzt. Azt gondoltam, hogy próbáljunk fejlesztgetni, meg újítani a szolgáltatásokon, hátha bejön több ember, több emberből talán könnyebb később pénzt csinálni. De nem volt ilyen lefektetett modell, semmi nem volt a fejemben.”Íg y válaszolt az 1999 őszén elindult Kapu.hu alapítója, Holló Gábor arra a kérdésre, hog y mi-lyen üzleti modell állt a portál hátterében.1 Az oldalon elérhető legfontosabb funkciók a cset, a fórum, az üzenetküldés, eg y könyvtárstruktúrába rendezett linkg yűjtemény és a hírek voltak. Az alapítók saját pénzükből, befektetői támogatás nélkül hozták létre az oldalt, de valójában anélkül, hog y pontos elvárásaik, számításaik lettek volna a projekt jövedelmezőségével kapcso-latban – ezért őket is meglepték az alapítást nem sokkal követő fejlemények. Ez az attitűd, mint az a következő esettanulmányokból majd kibontakozik, eg yáltalán nem volt kivételes a hazai online média kezdeti időszakában, g yökerei pedig feltételezhetően még korábbra, az internetes tartalomszolgáltatás megjelenése előtti időkbe nyúlnak vissza.
Tófalvy Tamás: „Van egy összefüggés, amit nehéz számszerűsíteni, de nem lehet tagadni a létét” – Üzleti modellek a magyar online média korai szakaszában. IN MEDIAS RES: FOLYÓIRAT A SAJTÓSZABADSÁGRÓL ÉS A MÉDIASZABÁLYOZÁSRÓL 8:(1) pp. 130-144. (2019)
A teljes szöveg elérhető a folyóirat honlapján, ezen a linken.
0
0
0